Aki azt hiszi, hogy webáruházat a világ legkönnyebb dolga üzemeltetni és megnyitni, az nagyon nagyot téved, ugyanis számos jogszabálynak kell megfelelnie, ha azt akarja, hogy a hatóságok ne kötözködjenek. Sajnos a mai magyar jogrendszerben nincs egy olyan jogszabály, amely az elektronikus kereskedelem összes szabályát foglalná egybe, így aki webáruházat akar nyitni és üzemeltetni, az elég nehéz helyzetben van, ha minden tájékoztatási kötelezettségének eleget akar tenni.
A webáruház tájékoztatási kötelezettségét három jogszabályból lehet összeszedni, mégpedig a következőkből:
  • az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényből,
  • a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből,
  • a távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendeletből.
Az elektronikus szolgáltatásról szóló törvény szerint a látogatót tájékoztatni kell:
  • a szolgáltató nevéről,
  • a szolgáltató székhelyéről, telephelyéről, ennek hiányában lakcíméről,
  • a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,
  • ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti (cégek esetén cégnyilvántartás, stb.), a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,
  • ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt (pl. alkuszi tevékenység, pénzügyi szolgáltatás, stb.)
  • ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát.
A szolgáltatási törvény szerint a fentieken túl tartalmaznia kell a tájékoztatásnak:
  • a szolgáltató által alkalmazott általános szerződési feltételeket, külön kiemelve a szerződésre alkalmazandó jogra és a jogvita esetén a joghatóságra vagy az illetékes bíróságra vonatkozó szerződési kikötéseket,
  • azt, hogy a szolgáltató milyen – nem jogszabályban előírt – jótállást vállal,
  • a szolgáltatás díját, ha a szolgáltató azt adott szolgáltatástípusra előre meghatározza (ha a szolgáltatás tényleges díja a szolgáltatásra irányuló szerződés megkötése vagy a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt objektív okokból nem határozható meg, a szolgáltatás díja kiszámításának módját oly módon, hogy a ténylegesen fizetendő díj összege ez alapján ellenőrizhető legyen, vagy a ténylegesen fizetendő díj összegére vonatkozó, kellően részletes és megalapozott feltevéseken alapuló előzetes becslést az alapjául szolgáló feltételezésekkel együtt),
  • a szolgáltatás egyéb lényeges jellemzőit, ha azok a körülményekből egyébként nem következnek.
A harmadik dolog, amiről tájékoztatni kell a látogatókat, az a távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendeletben foglaltakról. Ezzel külön ebben a bejegyzésben nem akarok  foglalkozni, mivel korábban, már írtam a jogszabályról. A bejegyzésem tartalmazza, hogy mi szerepel a jogszabályban, milyen szabályok vonatkoznak az elállási jogra.

Pin It on Pinterest

Close