A SEO rangsorolási faktorok részben hálás témát kínálnak, mert népszerű kérdéskör, sokan a keresőoptimalizálás esszenciáját látják benne.
A feladat persze némileg hálátlan is, mert ahogyan a Google és a webes technológia fejlődik, a faktorok finomodnak, újak lépnek be, míg mások kiesnek a rangsorolási faktorok listájából is.
A SEOptimize-nél a kollégák írtak egy hasznos cikket az új és a régi SEO rangsorolási faktorokról. A posztban leginkább olyan megközelítést választottak, hogy melyek azok a faktorok, amelyeket túlbecsültünk, és melyek azok a tényezők, amelyeknek alábecsültük jelentőségét. Ebből a cikkből szemezgettem, kiegészítve saját megjegyzéseimmel.
Google rangsorolási faktorok, melyek egyre nagyobb teret nyernek, vagy alábecsült a jelentőségük
Oldal betöltődés sebesség – A Google már többször megerősítette, hogy az oldal betöltődési sebessége rangsorolási faktor. Nem meglepő, hiszen több konkrét lépést tesz a vállalat annak érdekében, hogy a webet felgyorsítsa. Ennek ellenére vannak site-ok, amelyek fittyet hányak az üdvözítendő törekvésre, pedig érdemes lenne figyelni. Különösen a mobilról érkező látogatások esetében esik nagy súllyal latba az oldal mérete, és ennek folytán a betöltődési sebesség.
Social Signals – A Twitter, vagy a Google Buzz állítólag igen komoly hatással lehet a rangsorra is. Nekem ezzel kapcsolatban továbbra is kételyeim vannak leginkább azért, mert a Google például csak annyit ismert el a Twitter kapcsán, hogy potenciális jelként figyelembe veszik. A SEOmoz nagyszabású rangsorolási faktorokat vizsgáló kutatása kimutatott ugyan néhány érdekes korrelációt, de ebből messzemenő következtetést nem vonnék le egyelőre.
Usability – Mindig is sejtettük, hogy a használhatóság és a SEO nem ellenségei egymásnak, viszont annál inkább testvérek. Mindez a rangsorolási faktor része is lesz, mégpedig a Google „Panda” frissítés által, amely figyelembe vesz egyes felhasználói élmény jellemzőket is.
Kimenő linkek – Már két éve bejelentette Matt Cutts, hogy a megbízható oldalakra mutató releváns kimenő linkek kedvező hatással lehetnek a rangsorolásra. Ugyanakkor a fordítottja is igaz, a rossz minőségű –esetleg büntiben lévő – oldalakra való linkelés negatív eredménnyel járhat.
Google+1 – A hivatalos álláspont szerint egyelőre óvatosan használják fel a Google +1-et, mint rangsorolási faktort, több fórumon mégis olvasni, hogy bejelentkezett módban a +1 igencsak átrendezi a személyre szabott találati listát.
Branding – Talán a Google-nél egyre több ex ügynökségi szakember dolgozik, vagy más áll a háttérben, de tény, hogy a márka vált az egyik legfontosabb rangsorolási tényezővé az utóbbi években. Az erős brandek kiemelt figyelmet kapnak, így például egy ismert márkánál a brand domain név előnyösebb választás lehet, mint egy kulcsszavas domain név.
SERP CTR – A találati listáról történő magas átkattintási arány pozitívan hathat a rangsorolásra is. Ráadásul ez is pontosan mérhető – mi magunk is láthatjuk a Webmaster Toolsban weboldalunk esetében. Logikusnak tűnik, hogy egy alacsony CTR-t mutató találat rossz minőségre utalhat. Ezért is fontos csábító title-t és meta descripctiont írni, azaz nem egyszerűen csak kulcsszavakkal teledobálni, mint 10 évvel ezelőtt.
Érthetőség – A Google képes megítélni egy szöveg érthetőségét. A bloggerek többsége – jómagam is – arra törekszik, hogy a cikkeik bárki számára érthetőek legyenek. Ez előny lehet sok esetben, például ha valakinek érthetőn megfogalmazott tudományos információra van szüksége.
Reklámok és a tartalom aránya – A túl sok reklám beágyazása az oldalba oda vezethet, hogy a reklámok aránya magasabb lesz, mint a szövegé. Sajnos Magyarországon elég sok ilyet láthatunk, főleg megyei hírportálok rossz szokása display hirdetésekkel szinte olvashatatlan szintig telebombázni a tartalmat. Ez még a betöltődési sebességet is hazavághatja, így mindenképpen komoly esély van rá, hogy a túlzásba vitt reklámelhelyezés a rangsorolást is kedvezőtlenül érinti.
Miről szól az oldal? – Erre a kérdésre is igyekeznek megtalálni a keresőmotorok a választ. Még eléggé tökéletlenül, de ígéretes iránya a minőségi találati lista törekvésének. Jelesül egy SEO cikk egy kertészeti oldalon a jövőben nem fog túl sokat érni.
Az oldal kora (nem a domain koráról van szó) – A Google egyre inkább megjeleníti a cikkek/hozzászólások dátumait a találati listában. Bár még csak feltételezés, de könnyen lehet, hogy ez is rangsorolási tényező, hiszen az átkattintási arányt egyértelműen befolyásolja. Minél régebbi a dátum, annál kevésbé valószínű, hogy kattintatnak az emberek.
Link gyarapodás sebessége – Amennyiben egy adott időkereten belül irreálisan magas mennyiségű bejövő linket kapsz, annak hátrányos következményei lehetnek. Viszont az ésszerű linkgyarapodás adott idő alatt pozitív hatású a tapasztalatok szerint.
Belső linkek anchor szövege – A belső linkek szövege is nagy hatású rangsorolási faktor, így itt is érvényesíteni kell a tartalmas szövegírás elvét. Tehát például a menüdben ne „szolgáltatások” link anchort használj, hanem „SEO szolgáltatások”-at.
Oldalon belüli linkek pozíciója – A Google arra törekszik egy tartalom feltérképezése során, hogy elkülönítse az egyes linkeket pozíciójuk alapján, azaz felismerje a footert a sidebart illetve a kontentbe ágyazott linkeket. Nyilvánvalóan a tartalomban lévő linkek a legértékesebbek.
Deep linkek aránya – Hosszú ideig elegendő volt, ha egy site főoldalára érkezett sok link. A Panda algoritmus miatt is egyre nagyobb jelentőséghez jutnak a deep linkek, mégpedig a long tail tartalmak egyre növekvő fontosságának okán.
Linkek földrajzi eredete – A magyarországi linkek elsősorban a magyar siteoknak hatásosak, már amennyiben a magyar Googleben akarunk kedvező pozíciót elérni. Amennyiben más országra akarsz célozni, a földrajzilag megfelelő linkek szerzésére kell apellálni.
Backlink sokszínűség – A linkek, melyek különböző típusú siteokról származnak, segíthetnek a rangsorolásban is. A régi mantrát, hogy a link építés alfája és omegája a katalógusba regisztráció érdemes elfelejteni, és változatosabb forrásból gyarapítani a bejövő linkeket (social media, cikk szponzoráció, vendég bloggerkedés stb).
Háttérbe szorult, vagy negatív hatású rangsorolási faktorok
Facebook like – Az utóbbi időben több hír is érkezett, amely megerősítette, hogy a Facebook like nem sokat számít a Google rangsorlásban. (A Bingnél éppen az ellenkezője történik, de nem vagyok benne biztos, hogy jó haladási irány).
Pontos egyezés a domainben – Évekig viszonylag egyszerűen lehetett jó pozíciót elérni azzal, ha a domain neve egyezett a lekérdezéssel. A tendenciák más irányba tartanak, a brand nevek jelentősége látszik felértékelődni.
Backlink anchor szöveg – Ha az oldaladra mutató összes link szövege ugyanaz, akkor azt a Google igen könnyen kiszimatolja (ezért sem túl célszerű a link buildingben botokat használni). Célszerű tehát egyedi link-szövegek szerzésére törekedni, ellenkező esetben ne lepődjünk meg egy „rangsorolási pofontól” a Google-től.
h1 címsortag – Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a h1 elvesztette korábbi jelentőségét, míg a h2 és a kisebb címsor tagek jelentősége megnövekedett. Az erre vonatkozó bizonyítékok még nem elegendőek, hogy ezt fenntartás nélkül elhiggyük, de mindenesetre a mögötte álló logikát nem nehéz megtalálni. Például az egy lehetséges indíték, hogy számos CMS template (sajnos ennek a blognak a designja is) a h1-et a site nevének, netán logójának kiemelésére használja, ezzel csökkentve a h1-ben lévő tartalom értékét.
Legfelső szintű tartománynevek (TLD) – A legfelső szintű domainek, mint a .com .edu. org szerencsére kezdik elveszteni a jelentőségüket.
A szerver helye – Korábban volt jelentősége, hogy hol hosztoltatunk egy oldalt, azaz ha nekem Magyarországra célzott blogom van, akkor ajánlatos itt hosztoltatni. Az idők során a szerver földrajzi helye elvesztette jelentőségét tapasztalatok szerint.
Tartalom hossza – Pár éve még jó SEO tanács volt, hogy a tartalom minimum 200 szó hosszúságú legyen. Mióta azonban a Google lecsapott a „content farmokra”, a tartalom hossza jelentőségét vesztette, viszont a tartalom minősége felértékelődött.
Backlinkek száma – Ugyancsak üdvözítendő törekvés, hogy az oldalra mutató linkek száma egyre jobban háttérbe szorul. Ez az ősrégi elv ugyanis egy kisebb iparágat tart el, gyenge linkből nem volt nehéz összehozni ezres nagyságrendeket.
Kulcsszó sűrűség – Meglepő módon nekem volt olyan ügyfelem 2011-ben, aki szóba hozta, hogy szerinte emelni kellene a kulcsszó sűrűségen. Csakhogy a valóság az, hogy minél magasabb a kulcsszó sűrűség, annál nagyon az esélye, hogy Google büntetést kapunk „keyword stuffing”-ért. Tehát a kulcsszó sűrűséggel foglalkozni már felesleges, olykor pedig veszélyes.
Meta kulcsszavak – Sajnos időről időre előkerül webmester fórumokon, pedig a Google már évekkel ezelőtt hivatalosan is megerősítette, hogy figyelmen kívül hagyják. Sőt egyes SEO szakértők szerint negatív hatása is lehet, ezért ajánlatos mellőzni.

Pin It on Pinterest

Close