Kevés vállalat számára jelent ma már újdonságot, hogy lehetőségük van Facebookon keresztül is a célcsoportjaikba tartozókkal kommunikálni. A Facebookon folyó kommunikáció folyamatosan fejlődik, érik, formálják a benne résztvevők, nem csak az adott közösséget, hanem a social media egészét is. Láthattunk már sok sikeres közösségépítést, és nagy égéseket is, bár ilyenből egyre kevesebb van. Bőven van azonban még mit tanulniuk a vállalatoknak. Most 10 pontban összegyűjtöttük a leggyakoribb hibákat.
1. Facebook=ingyen reklám. Nagyon ciki a közösségépítést direkt salesnek felfogni és erre alapozni. Talán még mindig a leggyakoribb tévedés, ha a Facebookra úgy tekintünk, mint ingyen reklámra, ahol a termékeket/szolgáltatásokat lehet állandóan hirdetni és közvetlen vásárlásra buzdítani.
2. Enyém az oldal, én vagyok a főnök. Ha érezhetően hierarchikusan és nem vertikálisan viszonyulunk a közösségünkhöz, akkor jobb, ha el sem kezdjük az egészet. Különféle megnyilvánulásait láthattuk már ennek az attitűdnek és az oldal gazdája rendszerint a rajongók haragjával találta magát szemben. Volt, aki nem bánt tisztelettel a rajongókkal, sőt be/visszaszólt nekik, vagy kritikai megjegyzéseket törölt, sőt posztban panaszkodott, hogy nem váltotta be a Facebook a hozzá fűzött reményeket, mivel nem adtak el több terméket.
3. Gazdátlan eb effektus. Több szempontból lehet gazdátlan egy oldal, egyik sem vet jó fényt a vállalatra. Láthatunk olyat, amely létrejött, majd magára hagyta formálódó közösségét, vagy olyat, amelynél kampányszerű posztolás zajlik. Azt is lehet érezni, ha a posztolási feladatot dobálják, nincs gazdája, aki a közösséggel együtt alakítja ki hangnemét (lehetőleg a social media stratégia alapján), ismeri a rajongókat és következetesen viselkedik posztolásnál, érzi mi volt sikeres és mi nem.
4. Az automata posztol. Érthetetlen, ha a Facebook jelenlét annyit takar, hogy a vállalat honlapján vagy bármely más felületén megjelent hírek automatikusan itt is megjelennek. A Facebook tartalmat tanácsos teljesen külön kezelni minden más csatornánktól, amin kapcsolatot tartunk ügyfeleinkkel. Az igénybe vett platformok (online és hagyományos egyaránt) használata legyen összehangolva, de ez soha nem jelentheti a tartalom automatikus importálását.
5. Dömpingposztolás. Idegesítő üzenőfal dekorálásnak hat, ellenben az üzenetek eljuttatása szempontjából teljesen sikertelen, ha egy nap egymás után több poszt kerül ki, pár perces eltéréssel. Eljött a facebookozás ideje, a posztoló rázúdítja a közösségre a poszttömeget, majd lelép és újra visszatér a következő adaggal? Pontosan tudjuk mennyire idegesítő, amikor a nap végén egy követett oldal posztjai egymás után elárasztják a falunkat. Idegesíteni akarjuk követőinket? Nem jó ötlet!
6. Egy vállalat, több elkezdett oldal. Kisebb cégekre jellemző inkább, hogy újra és újra nekifutnak a témának, de olyankor elölről kezdik. Új oldalt hoznak létre, a korábbit meghagyják, nem számolják fel a párhuzamosságot. Lehet, hanyagságból, vagy a korábbi felelős már nincs a cégnél és vitte magával a jelszavakat, ki tudja. (Reméljük nem dühösen távozott, mert akkor egy „saját” oldalon futó lejárató kampánnyal is szembetalálhatjuk magunkat.) Az biztos, hogy ilyen formában a pachwork stílus a Facebook-on nem menő. Mindebből az is levonandó tanulság, hogy mindig több ember legyen az adminja minden oldalnak.
7. Self-like. Szánalmas benyomást tesz, ha egy vállalat saját bejegyzéseit lájkolja. Mit szeretne ezzel kifejezni? Minél több legyen a lájk? Fél, hogy egy lájk sem lesz? Elégedett önmagával? Persze lehet, hogy személyes profillal szeretnék ilyenkor a lájkot, de azt a profilban külön be kell állítani. Bármi legyen is az oka, a self-like ciki.
8. Szabályszegés. Nem csak ciki, de veszélyes is szabályszerűtlenül posztolgatni, mivel a Facebook törölheti a profilunkat és mindent adatunkat, rajongónkat elveszíthetjük. A Facebook szabályzatát (http://developers.facebook.com/policy/) érdemes alaposan és folyamatosan tanulmányozni, a változásokról külön értesítést ne várjunk. Az egyik legjellemzőbb szabályszegés az álprofil létrehozása, azaz a vállalati helyett személyes profilt használni. Tömeges szabályszegést lehet látni a nyereményjátékok esetében is, ezek háromnegyede ugyanis szabálytalan. Ajánljuk a témáról ezt a cikket (http://kozossegikalandozasok.hu/2011/05/16/facebook-promocio-szabaly-valtozas/), amely ugyan jó fél évvel elnézte az „új” szabályokat, de jó összefoglaló legalább.9. Megtévesztés. Hosszú távon még egyetlen vállalat sem járt jól, ha megtévesztően viselkedett. Az egyik újnak számító fogás, amely sajnos ragadós különösen a szállodaiparban, az eseményeknek álcázott akciók. Ez nem olyan mintha egy barátunk, ismerősünk elhívna egy buliba, aztán ki is fizettetné velünk az egész buli költségét? Ide sorolnánk még a jótékonyságba bújtatott követővásárlást is (ahány lájk annyi csoki a gyerekeknek), bár szerencsére ez az ízléstelen húzás már kikopni látszik.
10. Szépséghibák. Gyakran látni technikai, formai hibákat is, például link beírását, beágyazás helyett, ami elég amatőr megoldás. Nagyon csúnya a címismétlés, amikor a posztolásnál kétszer látszik a cím, hiszen a felület már magától bemásolja. Ha több nyelven kerülnek ki a posztok, felesleges minden rajongónak az összes nyelven megkapnia, elég csak azon, amelyen használja a Facebookot, ez egy egyszerű beállítással megoldható.
Sokan úgy vélik, már önmagában az ciki, ha valaki nincs fent a Facebook-on. Ebben nem értünk maradéktalanul egyet. De úgy gondoljuk, hogy rossz stratégiával, helytelen magatartással, sorozatos ciki viselkedéssel rosszabb fent lenni, mint egyáltalán nem. Nem csak egy kitűnő lehetőséget puskáz el a vállalat, hanem kifejezetten árthat is magának, ráadásul egy fontos csoport körében.
